Négypilléres Sorselemzés 四柱命理學

„Élet és halál a sors kezében vannak,
Vagyon és rang az Égben fogannak.”

– Konfúciusz: Beszélgetések és mondások /Őri Sándor fordítása/

Valójában nem tekinthető igazán asztrológiának, hiszen nem különféle csillagokat, csillagképeket vesz figyelembe, hanem a Nap (illetve a Hold) és a Föld kapcsolatán, valamint a Föld tengelyforgásán alapul. A módszer gyökerei a kínai időszámítás hajnaláig nyúlnak vissza, de igazoltan legalább a Tavasz és Ősz korszakig (i.e. 770-476). Számos ősi munka elveszett, bár igen régi konfuciánus és taoista művek gyakran utalnak arra, mennyire fontos az egyén sorsának megismerése (pl. Konfúciusz mondotta: „Aki nem érti meg a sorsot, nem válhat nemes emberré.”).

Az alábbi alkalmazás segítségével meghatározható az adott időpontot jellemző négy pillér: Chinese MetaSoft (magyar nyelven is elérhető, a bronz csomag ingyenes, de regisztrációt igényel).

Tulajdonképpen nem is egyetlen módszer, inkább hosszú évszázadok alatt felhalmozott és csiszolt tudás, többféle megközelítés összessége. Nevezik sorsfejtésnek (命理 ming li), sorsművészetnek (命术 ming shu). Legkorábbi, teljes munkaként fennmaradt változataként a hadakozó fejedelemségek időszakában (i.e. 475-221) élt Gui Guzi 鬼轂子 sorscsillagait említhetjük meg. Ezek meghatározása a születés évén és óráján alapult; a nap és a hónap nem képezte az elemzés tárgyát. Az öt változási állapotot az öt klasszikus bolygónak megfeleltető Öt Csillag (五星 Wuxing) asztrológia a születési évét tekintette az egyént ábrázoló elemnek, mindemellett számos elvont szimbólumot alkalmazott az életesemények alakulásának kiértékelésére.

A több pillérrel való összetett sorsfejtés legalább az öt dinasztia koráig (i.sz. 907–960/979), 徐居易 Xu Juyi tevékenységéig nyúlik vissza, akinek másik neve 徐子平 Xu Zi Ping volt. Korokon át folyamatosan fejlődött, kiegészült és módosult, mígnem az első évezred végén 徐升 Xu Sheng munkája nyomán jelentősebb átalakuláson ment keresztül. Érdekesség, hogy az ő másik neve szintén 徐子平 Xu Zi Ping volt. Néhány Ming- és Qing-kori korszerűsítéssel, finomítással végül elérte ma alkalmazott formáját, amelyet a mindkét Ziping iránti tiszteletből 徐子推命術 Ziping sorsszámításra kereszteltek.

Az ezt megelőző korban alkalmazott Sorsszámítás (算命 Suan Ming) még a születés évére és a fogamzás idejére helyezte a hangsúlyt, és még nem számolt a negyedik pillérrel (kettősóra). Legjelentősebb képviselője az i.sz. IX. században élt Li Xu Zhong 李虚中 metafizikus volt, számos újítást vezetett be. Példát arra, ami figyelembe veszi mind a négy pillért elsőként Luo Luzi 珞琭子 könyve, a San Ming Xiaoxi Fu (三命消息賦 Költemény a Három Sors híreiről) említ, bár magáról a szerzőről alig tudni valamit. Itt még mindig az év volt a meghatározó, egészen a Ming-kori San Ming Tong Hui c. műig, ami az évet továbbra is fontosnak tartja (本 ben; gyökér, eredő), azonban a képlet lényege már a születés napja lett (主 zhu; házigazda vagy mester).

Xu Ziping átfogó reformjával a gyakorlat racionálisabb lett, számos szimbólumnak (Na Yin, Öt Csillag, Istenek és Ördögök stb.) búcsút intettek, ám a Ming- és Qing-korban nem állt meg az alkalmazás fejlődése, egyre kifinomultabbá és életszerűbbé vált az idők során és ez azóta is tart. Az alapelvek nem változnak, csak az alkalmazás kisebb-nagyobb részletei, ez teszi a Ba Zit elevenen élő művészetté...

A legjelentősebb művek a témában:

  • Yuan Hai Zi Ping (淵海子平 Zi Ping mélységes tengere): szerzője a Tang-kori 徐大升 Xu Dasheng elsőként gyűjtve össze a korábbi sorsfejtők tudását egy könyvbe.
  • San Ming Tong Hui (三命通會 Három sors összefonódása): egyfajta Bazi enciklopédia, szerzője a Ming-kori 萬民英 Wan Min Ying.
  • Shen Feng Tong Kao (神峰通考 Szellemi csúcsok átfogó vizsgálata): szerzője a Ming-ek udvari hivatalnoka, 張楠 Zhang Nan, aki több mint 80 évesen írta meg e könyvet, legalább negyvenévnyi tanulást követően.
  • Xing Ping Hui Hai (星平会海): ismeretlen szerzőjű mű, de nagy hatással volt a Ming és Qing korokra. Egyéb műveket is magába foglal.
  • Zi Ping Zhen Quan (子平真詮 Zi Ping valódi magyarázata): az utolsó Bazi könyv, amit klasszikusnak szokás tartani; a módszert világos és átfogó módon mutatja be, remek kiinduló könyv kezdők számára; szerzője a Qing-kori Shen Xiao Zhan 沈孝瞻
  • Zi Ping Zhen Jue (子平真訣 Zi Ping valódi titkai)
  • Zi Ping Zhen Cui (子平真粹 Zi Ping valódi lényege)
  • Zi Ping Zhen Quan Ping Zhu (子平真詮評註 Megjegyzések a „Zi Ping valódi magyarázata” c. műhöz): egy jelentős újkori könyv, 1936-ból, amely közérthető formában mutatja be a címben szereplő művet, helyenként érvel a mű óta történt változásokkal kapcsolatban is. Szerzője: 徐樂吾 Xu Lewu.
  • Lan Tai Miao Xuan (蘭台妙選 Az orchideás terasz kitűnő választéka): csupán képlettípusokat tárgyal, illetve az évi pillérből származtatott Na Yint és Öt Csillagot, visszautalva az ősi Öt Csillag asztrológiára. Szerzője a Ming-korban élt ún. Nyugati Ablak Öregje 西窗老人. A XPHH része.
  • Ming Li Yue Yan (命理約言 Sorselemzés egyszerű szavakkal): szerzője a Ming-kori 陈素庵 Chen Su'an, megjegyzésekkel látta el Wei Qian Li.
  • Di Tian Sui (滴天髓 Cseppek az Ég velejéből): a szerzője állítólag a Song-kori 京圖 Jing Tu, megjegyzésekkel ellátta a Ming-kori 劉伯溫 Liu Bowen és a Qing-kori 任鐵樵 Ren Tie Qiao
  • Qiong Tong Bao Jian (窮通寳監) nem hagyományos Ziping módszer, annak csak egy utánzata; 欄江網 Lan Jiang Wang jegyzeteivel ellátta 余春台 Yu Chun Tai.

A helyes naptár

A kínai népi naptár kezdetben lunáris alapokon, azaz a Hold ciklikus változásai szerint működött, amely hasznosnak bizonyult a szertartásokhoz és könnyen nyomon követhető volt az egyszerű ember számára, ám a földműveseknek  az évszakokhoz igazodó, szoláris – a Nap mozgásán alapuló – időszámításra volt szüksége. A holdnaptár folyamatos helyesbítésekre szorult. Később finomították a naptárrendszert, így egy ún. luniszoláris naptár jött létre a nép számára. A tudományos életben és a metafizikában továbbra is tisztán szoláris naptárt alkalmaztak. Továbbá már legalább a Shang-kor derekától (kb. i.e. 1350) kezdve élt az Égi ciklusok (天元 Tian Yuan) és Földi ciklusok (地元 Di Yuan) rendszere, amely a qi állapotváltozását jellemezte a yin-yang elv és az öt változó állapot szerint.

Az év, hónap, nap és óra időegységeit pillérekkel jelölték, amelyek egy fa képét idézik. Alsó részükről az alapokat és a felszín alatti változásokat (gyökereket) olvashatjuk le a Földi Törzsek (地支 Di Zhi, szó szerint: „Földi Támasz”) képében, a felső részüket elemezve pedig a felszínen zajló, tettekben megnyilvánuló változásokról tájékozódhatunk Égi Ágak (天幹 Tian Gan, szó szerint: „Égi Cselekvő”) formájában. Négy Ág-Törzs jelpárral, tehát összesen nyolc jellel ki lehetett fejezni egy adott időpontban lezajló történés tulajdonságait. Ezek egy-egy pillért alkotnak – innen ered a módszer Si Zhu (四柱 négy pillér), illetve Ba Zi (八字 nyolc jel) elnevezése.

Az öt változó állapot meglehetősen összetett kapcsolatát megjelenítő 12 Földi Törzset egyszerűbben tizenkét állatként szokás emlegetni. Ezek a nyugati asztrológia zodiákusától eltérően nem konkrét csillagképek, hanem születési képmások (生肖 sheng xiao), amelyek az adott állat jellegzetes tulajdonságait és az állathoz kapcsolódó elvont fogalmakat szemléltetik. A Földi Törzsek első tagja a legősibb írásemlékek alapján mindig is a Patkány képével ábrázolt 子 Zi volt. Az ősi kínaiak a Föld tengely körüli forgása alapján egy napot 12 kisebb időszakra (時辰 shi chen) osztottak fel, amelyeket az egyszerűség kedvéért óráknak szokás fordítani, de nem árt észben tartani, hogy ezek időtartama valójában kétórás. A Tang-korban még a Zi óra (23:00-1:00) kezdetét tekintették a nap kezdetének, ám Xu Ziping megállapította, hogy valójában az első fele az előző naphoz, a második fele az új naphoz tartozik – gyakorlatilag az éjfélt vette a nap kezdetének.

A 10 Égi Ág a qi égi ciklusát mutatja be, az egyes állomásokat a fordításokban rendszerint yin vagy yang jelzővel és az öt változó állapot (fa, tűz, föld, fém, víz) egyikével jelölik. Az Égi Ágaknak a Földi Törzsek adnak támaszt és gyökeret. Az első a 甲 Jia (yang fa), őt követi a 乙 Yi (yin fa); majd a 丙 Bing (yang tűz), 丁 Ding (yin tűz) stb. Ha tehát valakit megkérdezünk Kínában, mikor született, akkor valószínűleg valami olyasmit hallunk, hogy a Yang Víz Kutya évének Yin Tűz Kígyó havának Yin Fa Disznó napján látta meg a napvilágot.

Mit is jelent ez a módszer a gyakorlatban?

Nagy téveszme, hogy az asztrológia babona, vagy olyan emberi tényezőkön túlmutató rendszer, ami már nem érthető meg. A Négy Pillér egy teljesen logikus, nyomon követhető rendszer. Az újságcikkek és könyvek valóban sugallhatják a babona bűvkörét, de ha jól nagyító alá vesszük ezeket a műveket máris szembeszökő, hogy csak a születési évekkel dolgoznak. Egyértelmű, hogy az azonos kínai évben született emberek mindegyikének nem lehet ugyanaz a sorsa. Iránymutatónak figyelemre méltó az év pillére, de az egyén sorsára vonatkozó részletek csak a teljes képlet kiértékelésével tárulnak fel. Életünk során jobb s rosszabb tapasztalatokat élünk át, amelyek folyamatosan alakítják személyiségünket – ezt képviselik az ún. szerencsepillérek. A változások a Négy Pillér képlete alapján előre feltárhatók, így időben fel tudunk készülni a ránk váró nehézségekre, illetve a kedvező időszakok meglovaglására.

Kínában a sikeres emberek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy „jó időben, jó helyen” legyenek. Vagyis az egyén számára a megfelelő időpontban a megfelelő helyen igyekeznek cselekedni. Ha azt vesszük alapul, hogy a születésünk pillanata egész életünket befolyásolja, akkor ugyanez a helyzet az életünk fontos eseményeinek kezdetével. A Négy Pillér segítségével megszervezhetjük életünket, kedvező irányba terelhetjük azt. Ez túlmutat azon az egyszerű tényen, hogy alaposan megismerhetjük önmagunkat. Rájöhetünk arra, hogy minden, ami velünk történik, annak mi magunk vagyunk az oka, hiszen minden a mi döntéseink sorozata. Az időben változó események nem mások, mint lehetőségek, amelyeket döntéseinkkel alakítottunk. Láthatóvá válik azonban az is, hogy mikor minek jött el az ideje – egy kedvezőtlen időszakban miért nem lehet annyira sikeres egy befektetés vagy egy vállalkozásunk, mint amikor az időszerűsége is tetteinket támogatja. Az is láthatóvá válhat, hogy mikor adódik olyan időszak az életünkben, amikor a felgyülemlett gondjainkat rendbe rakhatjuk, terheinktől megszabadulhatunk.
A Négy Pillér lehetőséget nyújt jövőnk megtervezésére, így a megfelelő időben kezdhetünk neki fontosabb feladatainknak, a kedvezőtlen időszakokban pedig felkészülhetünk, erőt gyűjthetünk a kedvező időszakok kihasználására.

 

Felhasznált források: