Egy hagyományos fengshui tanácsadás során elsődleges és elengedhetetlen a felmérendő épületet körülvevő domborzati formák pontos vizsgálata. Elsősorban ugyanis ezek határozzák meg, hogy a nyolc irányból érkező qi milyen minőségben jut otthonunkba. A környezet és a benne élő ember kölcsönhatásait, a tájat (mint a Föld testét) és az emberi szervezetet érő hatások összefüggéseit a Déli Song dinasztia uralkodása idején (i.sz. 420-479) élt Wang Wei gondolkodónak tulajdonított Huangdi Zhaijing (黄帝宅经 Sárga Császár klasszikusa a lakhelyekről) című műben szemléletesen összefoglalták:

 

„A lakhelyek esetén a táj s terepformák szolgálnak testként, a forrásvizek vérerekként, a talaj bőrként és húsként, a fű és fák szőrzetként, az épületek és házak öltözékként, az ajtók pedig kellékekként. Ha ezek megfelelően viszonyulnak egymáshoz, méltóságteljesek és kifinomultak, akkor a legkedvezőbbnek tekinthetőek.”

A Xuan Kong Feng Shui tanácsadók a táj jellegzetességeire, a föld mélyében áramló és a felszínre törő qi tanulmányozására vonatkozó elveket mindig együtt alkalmazzák az égből alászálló qi jellegzetességeire és a hatások időszerűségére vonatkozó elvekkel, hiszen kölcsönösen hasznos módon kiegészítik egymást, együtt alkotnak teljes képet a vizsgált helyről. Hasonlóan elválaszthatatlan, kölcsönösen összefügg, kölcsönösen hatással van egymásra az ember és a táj. Három lépésben szokás elemezni a házat, lakóinak életét – kívülről befelé haladva:

• A tágabb környezet viszonylatában
• A közvetlen környezet viszonylatában
• Az épület külső és belső felépítése viszonylatában

A három lépés során a klasszikus fengshui tanácsadó egyre szűkebb környezetben alkalmazza eszközeit, egyre apróbb részletekben vizsgálja a nagyobb egészt. Az alapelvek azonban ugyanazok mindenütt; kint és bent, fent és lent: a qi akadálytalan és rendezett áramlásának biztosítása a megfelelő arányok alkalmazása mellett, hogy tápláló, éltető hatást fejthessen ki, fejlődést hozzon az ott élők számára. Mind az égi (időben változó hatások), mind a földi (terepviszonyok), mind pedig az emberi (gondolatok és cselekedetek) qi-áramlás harmóniájának megteremtésénél ezek a leglényegesebb szempontok.

Az FSRC alapfokú tanfolyamán megismerkedhetünk a tágabb és szűkebb környezet vizsgálatára, az épület elhelyezkedésére, a bútorok és nyílászárók elrendezésére vonatkozó alapelvekkel, majd a felsőfokú tanfolyamon megtudhatjuk, miként befolyásolja a hegyek és vizek hatásait, használhatóságukat a periódusok váltakozása (időszerűség). Amennyiben behatóbban szeretnénk megismerkedni a terepformák elemzésére vonatkozó módszerekkel, kiegészíthetjük tanulmányainkat Joseph Yu mester Víz-módszerek c. előadássorozatában elhangzott részletesebb technikáival (ez utóbbi egyelőre csak angolul elérhető).

Felhasznált források:

• Michael Y Mak, et al.: Research in Scientific Feng Shui and the Built Environment, City University of Hong Kong, 2009
• Elizabeth Moran, Val Biktashev, Joseph Yu: The Complete Idiot's Guide to Feng Shui, Pinguin Group, 2005
• Eva Wong: Feng-shui – The Ancient Wisdom of Harmonious Living for Modern Times, Shambhala Publications, 1996