Xu Ziping 徐子平

Keveset tudni az életéről. Eredeti neve lehetett Xu Juyi (a déli vagy korai Song-korban élt) vagy Xu Sheng (az északi vagy kései Song-korban élt), nem ismert pontosan, ahogyan az sem bizonyos, hogy ez két személyt takar vagy egyet. Vannak olyan mendemondák is, melyek szerint 呂洞賓 Lü Dongbin és 陳傳 Chen Chuan taoista mesterekkel együtt elvonulásban, remeteként élt a Hua-hegyen, tanulmányozva a világegyetemet s benne önmagát. Lü és Chen halhatatlan bölccsé váltak, Xu Zipinget viszont alig ismerik. Egy másik elképzelés szerint az 960-as években tevékenykedett sorsszámító (suan ming) nagymester volt. Mindkettővel kapcsolatban említik, hogy jelentős fejlesztéseket végzett a sorsfejtési módszerekben, melynek következtében a 960-as években átfogó reform született a Négy Pillér asztrológiában.

Neki tulajdonítják, hogy a születési képlet napi pillérének Égi Ágát az elemzés középpontjába helyezte, megalkotva ezzel a Napmester (日主 ri zhu) fogalmát. Új megközelítésével magyarázatot talált számos vitatott kérdésre, bizonyos elemek háttérbe szorultak, s az alapelvek nagyobb hangsúlyt kaptak. A néphiedelmeken, babonákon alapuló vagy nem igazolható jelképes összefüggéseket (pl. Istenek és Ördögök) megszűrte, meghagyva azokat, amelyek ésszerű elvekre épülnek és megfigyelésekkel alátámaszthatóak. Tulajdonképpen egy tudományos, logikus szemléletet vezetett be a gyakorlatba. Rájött, hogy a szoláris naptár szolgálhat csak alapul a pontos számításokhoz, vagyis az Négy Pillér számításokhoz használt évkezdő időpont nem a holdújév, hanem a Li Chun (立春 Tavasz Beköszönte) nevű évszakosztó pont. A módszer ma ismert formája főként az ő tapasztalatait tükrözi, noha bizonyos tekintetben továbbfejlődött Ming-kori (1368–1644) és Qing-kori (1644–1912) tudósok munkái által is és azóta is korszerűsödik a gyakorlata.