Yi Jing 易經, a Változások Könyve

A fengshui metafizikai alapját adó Változások Könyve (易經 Yi Jing) eredete a legendák koráig nyúlik vissza. Ismeretes, hogy az ősjeleket, avagy – Joseph Needham brit sinológus elnevezésével élve – a trigramokat eredetileg nyolc, számokra utaló jellel jelölték, és csak valamikor a Zhou-kor végére alakult ki ma ismert vonalas ábrázolásuk. Erről az eleddig legkorábbinak tekintett kínai írásemlékek, az i.e. 1500-1000 körülire keltezett jóscsontokon és bronzszelencéken talált jelek mesélnek. A kínaiak azonban mindig is létezőnek tekintették a yin és yang elvét, ahogyan a nyolc ősjel létezését is. E mellett későbbi szövegek is arra utalnak, hogy a Zhou-kori változásokat leíró szöveg előtt léteznie kellett valamilyen ősibb jóslási eljárásnak. A Zhou rítusai (周禮 Zhouli) őrizte meg a nevüket:

„A Legnagyobb Jós (太卜 Tai Bu) birtokában van a három változás (三易 san yi) módszerének. Az első neve Lianshan(yi), a másodiké Guicang(yi), a harmadiké pedig Zhouyi. Ezek a jósjelekből alkalmazzák mind a nyolcat és megkülönböztetik mind a hatvannégyet.”

Kidolgozásukat mitikus, az időszámítás előtti harmadik évezredben uralkodó, félisteni hatalommal rendelkező bölcseknek, sámánoknak (巫 wu) tulajdonítják. A Gui Cang (歸藏 Visszaállítani és megőrizni avagy Visszatérés a Rejtetthez) megalkotását Shen Nonggal, az Isteni Földművessel kapcsolják össze, a Lian Shan (連山 Összefüggő hegyek) eredetét pedig a Sárga Császárhoz vagy Fuxihez kötik.

A ma ismert Yi Jing mű korai változatát a Shang-kori bölcs Wen király Zhouyi (周易 Zhou-kori változások avagy tágabb értelmezésben: Korszakonkénti változások) című klasszikusban foglalt össze, a régóta ismert jeleket magyarázattal látta el. Halála után, fia Wu herceg folytatta munkáját. Később további magyarázatokkal látták el, így jött létre az ún. Tíz Szárny, és kapcsolódott hozzá a Konfuciusz által írt kommentár.

Mi adja a Yi Jing aktualitását korunkban?

Mai zavaros világunkban különösen fontos, hogy az egyén segítséget kapjon ahhoz, hogy visszataláljon a eredendő természetéhez, meglássa valamely esemény, viselkedés lényegét, megtanulja helyesen kezelni ügyes-bajos dolgait, lehetőséget kapjon a szellemi fejlődésre, a Természet törvényszerűségeinek megértésére. Ha letévedünk a fejlődés útjáról, netán a természet rendje ellen fordulunk, akkor gondok és veszélyek várnak ránk. A Változások Könyve segít visszaterelni az Útra, hogy folytathassuk belső fejlődésünket, megismerhessük önmagunkat, megértsük helyünket a világban, feladatunkat az életben.

„Ez az ősi könyv olyan válaszokat tartalmaz, melyek ennyi év távlatából is kiállták az idő próbáját. A Változások Könyve az egyetemes valóság sűrített látomása, amely egyben az emberi élet kitágult szemlélete is. Terjedelme olyan hatalmas, mindent felölelő, hogy a legkisebbre és a legnagyobbra egyaránt alkalmazható, saját életünk és elménk nyitottságától függően. A Yi Jing rendszeres tanulmányozásával az igazság különböző szintjei fokozatosan feltárulnak. Irányíthatjuk-e szerencsénket és sorsunkat? A Yi Jing tanulmányozásából ráébredünk, hogy a szerencse teljes mértékben azon múlik, hogyan közelítjük meg és kezeljük a változásokat. A Yi Jing célja nem az, hogy jós váljon belőlünk, hanem, hogy helyreálljon elménk, szellemünk teljessége, és így jobban irányíthassuk, kézbe vehessük az életünket.”

– Ni Hua-Ching: A Változások Könyve és a változatlan igazság

Évezredekkel ezelőtt a Yi Jing jóslásra használt jelek gyűjteménye volt, mely „igen” és „nem” válaszokra szorítkozott. Eleinte teknősbéka hasi páncéljának repedéseiből olvasták ki a választ, később cickafarkkórók vetésével, majd pedig pénzérmék feldobásával döntötték el a két lehetséges kimenetelt.

Idővel vonalakat rendeltek a válaszokhoz: a folytonos, yang vonal az igent, a megszakított, yin vonal a nemet jelentette. Az Ég, a Föld és az Ember hármasára utalva ezeket háromvonalas jelekké (ún. trigram) szervezték, így variációjuk révén létrejött a nyolc ősjel (八卦 ba gua), amelyeket párokba rendezve 64 darab hatvonalas jel (ún. hexagram) adódik. A nyolc trigram a világegyetemben ható erőket jelképezi, a 64 hexagram pedig az ezek által létrejött helyzeteket, eseményeket. Az ősi kínaiak hite szerint minden dolog leírható e folytonos és megszakított vonalak segítségével. Ez érdekes párhuzamot mutat a modern digitalizálásban az információ ábrázolására használt 0 és 1 értékű bitekkel. A Jelek a vonások tulajdonságai szerint változhatnak és átalakulhatnak, úgy, hogy mindegyik Jelből egy újabb Jel jöhet létre, amely megfelel a világi helyzetek folytonos változásának. A változás folyamata az átalakuló vonásokban, a változás eredménye az új Jelben nyilvánul meg.

A Yi Jing jelképes nyelvezete lelkünk mélyéhez szól, bepillantást enged az égi és földi, az emberi társadalomban megnyilvánuló folyamatokba és egyéni sorsunkba. Segít, hogy felismerjük a kedvező alkalmat a cselekvéshez, megmutatja, merre induljunk el, és óva int a meggondolatlan tettektől. Magyarul ráébreszt arra, hogy az adott pillanatban mi a legfontosabb.

Legismertebb alkalmazása a hexagramokat az időminőségek, a hat rokonsági viszony, a Házigazda-Vendég és a Lényeg-Alkalmazás elvei tükrében, Wen-király sorrendje alapján vizsgáló Wen Wang Gua módszer, amelynek elsajátítására az FSRC is lehetőséget kínál (angol nyelven).