San Yuan Pai 三元派, avagy a Három Korszak Iskola
Kína első uralkodója, 皇帝 Huangdi, a Sárga Császár 180-éves nagyciklusokban (大元 da yuan) határozta meg az időszámítás alapját. Ezt összetett asztrológiai megfigyelésekre támaszkodva egyszerű számtannal határozta meg. A 12 állatjegyként közismertté vált Földi Törzsek és az öt változó állapot 10 esetét jelző Égi Ágak kombinációjából (Jia/Zi) fakadó 60-éves ciklus (元 yuan), valamint a Mennyekben felváltva uralkodó kilenc csillag kilenc uralkodási periódusa (運 yun) megadta az időszakok ismétlődésének alapját. 9 és 60 legkisebb közös többszöröse pedig 180. Minden nagyciklus tehát három 60-éves ciklusra avagy korszakra, illetve kilenc 20-éves periódusra osztható. A jelenre vonatkozóan a következő a periódusok alakulása:
|
|
|
---|---|---|
1864 - 1883: 1. periódus | 1924 - 1943: 4. periódus | 1984 - 2003: 7. periódus |
1884 - 1903: 2. periódus | 1944 - 1963: 5. periódus | 2004 - 2023: 8. periódus |
1904 - 1923: 3. periódus | 1964 - 1983: 6. periódus | 2024 - 2043: 9. periódus |
A Földi Qi változásainak modellezésére az ún. Er Yuan Ba Yun (二元八運 két ciklus, nyolc periódus) időfelosztást alkották meg: a 8 trigram alapján 8 változó hosszúságú periódusra osztják fel a 180-éves nagyciklusokat. A jelenlegi nagyciklus 8 periódusa a következő:
|
|
---|---|
1864 - 1881: Kun periódus | 1954 - 1974: Gen periódus |
1882 - 1905: Xun periódus | 1975 - 1995: Kan periódus |
1906 - 1929: Li periódus | 1996 - 2016: Zhen periódus |
1930 - 1953: Dui periódus | 2017 - 2043: Qian periódus |
A kínaiak megfigyelték, hogy a Föld forgása és Nap-körüli keringése alapján felállított időciklusok váltakozása döntő hatással van a földi életre és a táj arculatának alakulására. Természetesen a két időfelosztás egymásba nem átváltható, hiszen különböző dolgokra vonatkoznak. A Hold ár-apály hatásához hasonlóan változik a qi kiaknázhatósága – egy adott időszakban bizonyos hatások időszerűbbé, mások időszerűtlenebbé válnak. Egy adott időszakban kedvezőtlenné váló irányokban végzett építkezés vagy temetkezés szörnyű következményekkel járhat, függetlenül attól, hogy mennyire csodálatos a környezet. Viszont egy szegényesebb környezetből is ki lehet hozni a legjobbat az adott időszak kedvező irányát választva. Ez a tapasztalat adja a San Yuan irányzat tanításainak alapját.
A San He irányzathoz hasonlóan elsősorban a külső környezetre, a táj (hegyek és vizek, árnyékos és napsütötte részek, talaj minősége stb.) elemzésére összpontosít. Ám a San He irányzattól eltérően itt igen hangsúlyos szerepet kap az időszerűség, a qi folyamatos változása. Sírhelyek vizsgálatakor, egy telek kijelölésekor vagy a terepviszonyok feltérképezésekor mindig figyelembe veszik az építés vagy temetkezés időpontját (periódusát), és a környezet hatásait aszerint elemzik tovább. Bizonyos esetekben szükség lehet az évente változó hatásokhoz is igazodni, finom változtatásokat végezni az épületen. Így a tanácsadók az időbeni változásokkal folyamatosan összhangban dolgoznak, pontos, hiteles felmérést készíthetnek.
Alapítójának a Tang-kor végén élt Yang Yunsongot (834–906) tartják. A XVII. században tevékenykedő Jiang Dahong nagymesternek köszönhető a módszerek részleteinek kidolgozása, finomítása. Yang mester és mások ősi munkáit összegyűjtötte, és bőséges kommentárokkal látta el Di Li Bian Zheng (地理辨正 A földtudomány megkülönböztető igazsága) c. könyvében.
Legfontosabb módszerei:
- Xuan Kong módszerek
- San Yuan Long Men Ba Da Ju (三元龍門八大局 San Yuan Sárkánykapu Nyolc Elrendezése)
- Qi Men Dun Jia (奇門遁甲 Csodakapuk Rejtett Lehetőségei)
A földmozgatásra, ásásra vonatkozó évi intelmekkel kapcsolatosan a San He irányzattól átvett és továbbfejlesztett néhány elemet illetve időpontválasztó módszert:
- Tai Sui (太歲 Az Év Leghatalmasabbja)
- Sui Po (歲破 Év-törő)
- San Sha (三殺 Három Gyilkos)